Fontosnak találom ezt a kis sztorit amit hozzátok intézek.Biztos vagyok benne, hogy van köztetek olyan egyén aki már gondolkodott azon, hogy jó lenne a súlytöbblettel valamit kezdeni, vagy egyszerűen sportolni, a kondíció megőrzésének érdekében. Na elárulom nektek, hogy erre nagy lehetőségetek lesz, és nem azért mert van nekünk egy szép sport termünk.Azt ti nagyon ritkán fogjátok használni mert eléggé megkérik a pénzt érte, vagy egyszerűen el van foglalva a terem, és nem olyan emberekkel akik fizetnek is ezért.Ha valaki azt akarja bizonyítani, hogy ezek a személyek fizetnek akkor az mondjon már most le róla. Nem hiszem, hogy képesek 150 lejt adni 3 órára, azért, hogy hármat üssenek a teniszütővel a levegőbe. Nem kell elkeseregni mert a mi városunkban is elterjed idővel az új sport, ami abban áll, hogy bemész egy szupermárketbe és profi szinten huzigálod, vezeted a raftok között a
bevásárlókocsit.Ezt kérem szépen megteheted nálunk a Plus-ba is.Komolyan mondom még pár év és már olimpiai játék lesz belőle.Ez a sportág kortól nem függ, tehát ezt a sportot űzheti egy 6 éves is és 60 is.Akkor van még itt választani való.Ha lábizmot akarsz akkor minden nap vagy ötször mászd meg azokat a lépcsőket amelyek a központban találhatók, na tátikám oda aztán kell egyensúly és erő, hogy ki ne törd a bokád.Persze ezeket a műveleteket nagy tempóban kell végezni. Régen elég lett volna, hogy lemész a macska hegyre és ott végzed ezeket a gyakorlatokat, de manapság már nem azt a képet kapjuk meg a természetből amire számítottunk.Na de a macskahegyről a másik számunkban fogunk írni, mert az egyik hűséges olvasónk megkért, hogy arról is írjunk.Volt a városunkban olyan szerencsés ember aki részt vehetett a primöriánk elhordásában.Gondoljatok bele azok az emberkék milyen bicepszet növesztettek maguknak azzal, hogy szépen egyenként elhordták a téglákat ami megmaradt a drága hivatalunk lédőlésénél. Van még egy nagyon jó sport amit igaz ki kell várni, hogy véghez vidd de megéri. Az nem más mint a kukorica lopás amit deriválhatsz egy kis napraforgó lopással ezzel azzal.Ez a kép nem azt ábrázol amit ti gondoltok, itt a
drága fakabátos éppen segít a napszámosoknak bekötni a zsák száját. Ezeket a lopásokat, ne is nevezzem így, inkább kölcsönvevéseket bandába szokták végezni. Ezeknél is látszik a csapatszellem.Nagyon sok sport van még Tasnád városunkban csak rá kell jönni, ami nem is annyira nehéz, ha van egy kis sütnivalód.Lassan befejezem sztorimat, és megkérlek titeket írjatok arról, hogy mit akartok olvasni a következő sztorikba.Na legyetek jók, csókol anyu Püspökladányból.
Szóval van pár érdekes dolog Tasnádon amivel együtt élünk és fel sem tűnik micsoda turisztikai kincseket rejt szeretett városunk. Nem a tavalyi megmozdulásra gondolok amikor egy különleges keverékkel (kevés szurok sok kavics) szórták be a város útjait útjavítás gyanánt - ha arra ment egy smekker a 10 éves béemvéjével a kavicsok úgy pattogtak, mint városnapján a pattogatott kukorica. Azért ez is megérne egy misét Sanyi atyától.
Ha már Tasnád és turisztika akkor meg kell említenem a strandot. Nem is volt semmi baj vele amíg két bazin volt és a bejáratnál egy sor lángosos, addig simán lepukkant volt. De jöttek a befektetők és minden megváltozott. Szóval ahogy mész a strandra, már 500 méterrel előre észreveszed az ofer cazare táblákat. A tasnádi népek a jó üzleti érzékükről híresek, úgyhogy még szezon előtt levágják a kocát hogy ha majd jönnek a népek akkor még az utolsó nyári konyhát is ki lehessen adni nekik. Van aki simán a pincébe költözik le nyáron a hordók mellé, de szerintem van olyan is aki inkább ki megy egy sátorral a csányi erdőbe lakni aztán csak a pénzt jön beszedni a házhoz. Az utóbbinak ha lenne egy kis esze még azt a sátrat is kiadná és ott hagyná a kolozsvári turistát azzal, hogy: Na ezt éld túl Bear Grylls. De az az ember sem semmi aki elhozza az egész pereputtyát egy oltcittal nagybányáról és beköltözik valami düledező viskóba nyaralás címén aztán egész nap a lábát áztatja a vén banyák mellett a bazin lépcsőjén és sápítozik, hogy milyen meleg a víz. De ne dőlj be neki, mert csak arra játszik, hogy az asszony elengedje inni egy sört.
Régen ha beértél a strandra akkor ott voltak a sör teraszok az út szélén, a langyos szellő fújdogált és vizes seggel akárhova leülhettél. Mostanra ez már megváltozott. A strandra olyan infrastruktúrát húztak, hogy megáll az ész. A 3-4 méter széles út mellett végig emeletes resztorántok és hotelek vannak. Amikor a múltkor elindultam a Boulevard of Broken Dreams-en úgy éreztem magam, mint Csibi a mócoknál fogja magát. Kitehetnék a bejárat fölé, hogy ki itt belépsz hagyj fel minden reménnyel. Nem tudom melyik marha engedélyezte azokat az építkezéseket de az olyan, mint Hitler bunkere Berlin alatt. Még a kartierekben is több a zöld, mint ott a betondzsungelben. Elveszett minden kommunista feeling. Ha meg valahova beakarsz ülni enni egy csorba de burtát kosztümöt kell felvegyél, hogy beengedjenek. Ha meg nincs akkor menj bíróhoz, egyél egy lángost és bújj vissza a vízbe. De ha felmész a központba és sétálsz a főutcán na min nem akad meg a szemed? Hát a lépcsőkön. Azokon csak a lábad akad meg. A mester aki csinálta annak biztos ez élete főműve, mert ilyen elbaszarintott lépcsőt én nem láttam még az ANL-s blokban sem. Szóval egy lépcsőtől elvárható lenne, hogy a fokok ugyanolyan magasak legyenek. Hát a mesternek nem tünt fel ez az apró hiányosság és annak sem aki átvette a munkát. Mész-mész és találsz egy 5 centis lépcsőt rögtön utána meg egy 15 centiset. Úgyhogy ha viszed a 2 éves kölköt májernéhez cipőt venni az első lépcsőn még fel tud lépni, de a másikhoz már komoly tornamutatvány szükséges. Képzeljétek el, ahogy szegény kölyöknek a melléig ér a lépcső, próbál fellépni rá, az egyik kezétől az anyja emeli a másik kezével meg támaszkodik a földön. Oda lehetne írni ezeket a lépcsőket is a turisztikai prospektusba. Lenne egy strandunk bunker üdülőövezettel és balfasz lépcsőink a downtownban. A másik dolog a hétvégi telek. Az nemcsak Tasnádon divat, hogy veszünk egy kis földet a halastónál, hogy öreg korunkban amikor már annyira fáj a térdünk, hogy fel sem tudunk állni legyen mit kapálni és legyen hova menni. Tehát ebből kétféle van: aki csak egy kis házikót akar építeni rá és aki egy egész palotát. A kis házikó általában miből készül? Amihez könnyebben hozzá lehet jutni. Tehát ha elindulsz a halastó felé akkor simán megtudod mondani, hogy hol dolgozik a tulaj. Ha fából akkor vagy veronnál volt (amíg be nem csődölt az öreg) vagy az IPL-ben, ha tégla akkor egyértelmű, hogy a tégla gyár ha pedig ócskavas akkor metál vagy valami javító műhely. Emlékszem volt egy olyan amelyik mosógép oldalakból hegesztette össze a házikót. Van finn szauna és van román. A finnek tüzet raknak bele, hogy meleg legyen, a románok pedig bádogból csinálják és csak nyáron használják. Azért látszik az értelmi különbség, ugye? Akkor itt van a másik alany, aki komolyan építkezik a hétvégi telken. Tasnádon nagy szokás, hogy nem a házat építik meg először, hanem a garázst vagy a nyári konyhát. Megépítik szépen a garázst, a disznóólat és a kerítést téglából aztán rájönnek, hogy a ház már drága lenne úgyhogy az már vályogból lesz bádogtetővel.
Eljött ez is rövid pályafutásunkban: kaptunk emailen egy posztot. Annyira megörültunk neki, hogy ki is tesszük. Igaz, nem a szokásos csúságolós, szivatós de azért hátha tetszik ez is valakinek, elvégre nem lehet mindenki gonosz fasz, mint mi (ahogy Odyn mondta nekem a múltkor). Szóval ha tetszik lájkoljátok, kommenteljétek és írjatok küldjetek ti is valamit. De előre megmondom ha szar nem tesszük ki. Íme a poszt:
Hová tűnt az igazi gyermekkor Tasnád városunkból? Biztosan mindannyian visszaemlékeztek még a régi szép időkre, teljesen más volt a gyermekkor, mint a jelenlegi gyermekeké. Nem volt számítógép egy ideig (bár ne is lett volna soha :p), de volt bicikli amit használtunk is, volt bújócska és ami a legfontosabb: voltak gyerekek az utcán. Ezzel ellentétben a mai gyermekek teljesen fordítva élik meg a szép éveket. A jelenlegi kiskorúak életét nagyon egyszerűen lehet jellemezni: Megébrednek hétkor, de nem azért, hogy pontos időben érkezzenek meg az iskolába, vagy ha szolgálatosak akkor azért, hogy ügyesen letöröljék a táblát és kimossák a szivacsokat. Nem, nem ezért. Hanem az az oka ennek a korai kelésnek, hogy ellenőrizzék a traviant vagy más, teljesen értelmetlen időfecsérlő online játékot, és ha belefér még játsszanak egy kicsit, és ha nincsenek otthon a szülők, akkor egy kicsit többet, körülbelül addig, amíg be nem csengetnek kettőkor az iskolában. De jobb esetben, amikor elmegy az iskolába, nyolc előtt pár perccel még elszív egy cigit az intézmény budijában és gyorsan beszalad órára, hogy az osztály többi tagja is részesülhessen a putriszagból, ami a cigaretta elszívása közben keletkezett.
Ezután indulhat a nap. A suliban eltöltött idő a következő arányban történik: 0% -odafigyelés az órákon, 100% - a fiúk részéről beszélgetés a tegnap esti nagy számítógépes összecsapásokról, a lányok esetében pedig, hogy milyen ari pasit ismertek meg az este a facebookon. Hamar az órák végére jutunk. Elérkezik a várva várt két óra, mindenki rajtra készen áll, már kettő előtt pár perccel izzítják a motorokat, és amikor mindenki fülében megcsendül a rajtot kiáltó csengő, a kis suhancok pontosan 10 másodperc alatt elhagyják a termet, mintha egy kitűnő drogelhárító kommandó bevetésén vennénk részt, nem marad utánuk semmi más, csak néhány papírlap és krétapor. Mindenki hazaér, kivéve azokat akik azt mondták otthon a szüleiknek, hogy háromig maradnak és sunyin elszaladtak a Geváig, hogy játsszanak egy kis billiárdot, ők az okosabbak. A szellemileg visszamaradottabb egyének pedig játékautomatába ölik a gyerekpénzt, majd felnőttkorban folytatják ugyanezt a Drexis fizuból. És amiután mindenki hazaért, azzal folytatják a napot a mi kis modern kori fiataljaink, hogy számítógép előtt töltik az idejük további részét, hiszen mostmár mindenkinek van. Általában tizenkettőig égetik a retinájukat, az erősebbek akár háromig is elklikkelgetnek.
Ezzel védik bőrüket a kinti gyönyörű világtól, ahol egész nap kellemes napsütéses idő van és cirka husszonnégy celsius a hőmérséklet.
Így fekszenek le a mi 21.-ik századi gyerekeink mindennap, emlékek nélkül, amit mi, akiknek normális gyerekkorunk volt, nem adunk semmi pénzért. Ezzel ellentétben mit csináltunk mi? Reggel felkeltünk 7kor és reggeliztünk, felöltöztünk a csinos uniformisunkba és mentünk az iskolába anyukánkkal nehogy eltévedjünk mert nem volt GPS a telefonunkon, de csak azért nem, mert a tekerős fix telefonnak nem volt kijelzője, és más lehetőségünk se volt amiután tájékozódhattunk volna, mert akkor még nem volt google maps és internet se.
Megérkeztünk nyugodtan a suliba, nem mondom azt, hogy nekünk sokkal nagyobb volt az óran való szellemi jelenlétünk, de a 0-tól nagyobb volt mindenképp. Nem volt Iphone-unk de volt tamagochink, amit orán vagy szünetben mindig tisztába tettünk, mert állandóan összeszarta a képernyőt.
Valamelyik nap érkezett egy kérés, mégpedig az, hogy írjunk Újtasnád nevezetű településről.E kérésnek eleget téve,megírtam ezt a kis sztorit, ami remélem tetszeni fog mindenkinek aki csak olvassa.Nem tudom ki hányszor járt e településen, de szerintem sokszor mert aki akár Nagykárolyba, akár Szatmárnémetibe akar menni, az keresztül kell mennyen ezen a metropoliszon.Egy nap valaki azt mesélte, hogy van egy csorgó ott, és nagyon jó víz folyik, ezt azzal bizonyította, hogy neki egyszer beesett egy műanyagpalackban lévő víz a szekrény hátához, és fél év után mikor megtalálta ugyanolyan íze volt. Na ez nekem eléggé hihetetlennek tűnt, ezért úgy döntöttem, magamhoz veszek három palackot és kimegyek lássam milyen víz is
folyik ott.Amikor kiértem, megdöbbenve tapasztaltam, hogy nagyobb sor van, mint mikor a lisztet adják, azt a guvernest.Na de én kitartó voltam és egy órán belül már rám is került a sor.Hát ahogyan töltöttem a vizet, olyan átlátszó volt, akár a jó öreg borszék ásványvíz.Kérem szépen ezek az események már fél éve történtek, és azóta hűséges kortyolgatója vagyok ennek az égi áldásnak.Egy szép nap felfigyeltem arra, hogy valaki egy nagy mikrobusz csomagterét pakolja meg mindenféle palackokkal.Nekem ez már fura volt,mert kérdeztem hova viszi azt a sok vizet, de ő titkolta.Persze én ezt nem hagytam annyiba, és a szarvadi maffiát felbéreltem, hogy derítse ki.El sem hiszitek, hogy hova szállította a vizet.Kiderült, hogy Vatikánba viszi a vizet mint szentelt víz, és nem másnak mint maga a pápának.Biztosan, hogy ő még a lábát is abba mossa meg.Szóval ha csak megtehetitek ne hagyjátok ki azt a lehetőséget, hogy érintkezzetek ezzel a finom és hihetetlenül tiszta víz gyógyító erejével.Mondjuk az én baráti körömbe már
annyira híres az a víz, hogy ha úgy adódik, megy valaki vízért akkor az összes haver,szomszéd megpakolja az autót amelyik a csorgóra fog menni.Van a Pluszba nálunk taqua nevű magyarul mondva ápö gye plátö.Na az semmivel sem jobb mint ez az újtasnádi víz.Tehát ha Szatmárra tartanak akkor inkább vigyenek magukkal újtasnádi vizet mint azt a rossz számmer üdítőt.Megígérem nektek ahogyan valami jobb dologra derül fény ezen a településen, én megírom nektek,addig is Váldánó elköszön olvasóitól, és megígéri, hogy hamarosan újra villant.
Miután Valdanó olyan szépen elintézte a múltkori posztban, hogy legyenek udemerista barátaink úgy érzem itt az ideje visszatérni a régi kerékvágásba. Úgyhogy bele csapok a lecsóba és folytatom a tasnádi helyzetjelentést.
Ma délelőtt miután Odyn kioktatott az anyaországi március 15.-i beszédekről (a kis Viktorka azt mondta burkoltan, hogy ő meg a fidesz gáska azok olyan fasza gyerekek, mint Kossuthék, a márciusi ifjak meg a hun sereg együttvéve híddal, íjjal meg kávéházas asztalon szavalással együttvéve - mondjuk szerintem azok az ifjú kultúrpolgárok a Pilvaxból csak csapvizet rendeltek a happy hourig, amikor minden 20%-kal olcsóbb) , merthogy Odyn az multiláterál dezvoltát. A Hír TV-t és a TVRCulturalt nézi két valóvilág rész között, úgyhogy nem csodálkozom, hogy ilyen dolgokra is figyel. Azután elhallgatott és kitette a busy táblát messengeren is. Csak nagy sokára válaszolta, hogy most nincs ideje mert valami örmények szívatják. Felismertem a lehetőséget, végre én is szóhoz juthatok. Úgyhogy olvassátok a termést.
Ahogy a bevezetésben is írtam, szerintem és Odyn szerint Valdánó nagyon kedveskedett a március 14.-i Március 15.-i ünnepséget illetően. Szerintem egy kis zsengés miatt, de ki tudja?Akinek az előadás helyett jobb dolga volt annak elmondom, hogy mi volt ott: mondtak pár beszédet és sajátosan rekonstruálták, hogy mi fog történni másnap 163 évvel ezelőtt. Nincs is semmi baj, megjelent Tasnád egész krémje. Élen Dikával és az udemerista elöljáróságokkal. Szóval arra akarok kilyukadni, hogyha már Váldánó ilyen szépen megdicsérte őket, akkor nyerjünk már mi is valami EU-s projektet, amiből tudjuk finanszírozni a Dívában az anyaggyűjtést, mert most saját zsebből megy. Egyszóval: ha ingyen reklámot akartok, ezentúl fizetni kell. Készpénzben. Szóljatok, ha összegyűjtöttétek a jelöletlen bankjegyeket, majd utána küldjük Robikát. Nem szeretnénk lebukni ;). Majd meglátjátok milyen szép kis dicsérő szöveget írunk. Mindent dicsérni fogunk, még azt a papírba-belebújos-fel-nem-nézős-kívülről-megtanulni-öt-sort-derogál szöveget is, ami ott volt látható a performansz elején.
Ha nem ismernéd ő Sarah Palin, az amerikaiak nem az eszéért szerették
Amúgy azt meg kell hagyni, hogy a katonai díszszemlén nem feszítenek olyan gyönyörűen hazánk Afganisztánból hazatért veteránjai, mint a hivatal emberei feszítettek ott az első sorban.
Ezek után mondhatnátok azt, hogy akinek nem tetszik, csináljon jobbat. De ez egy idióta hozzáállás. Aki ott van annak a dolga, hogy jobbat csináljon. Most én neki kellene álljak aszfaltozni vagy befektetőket felhajtani, hogy legyen jó út és pár új munkahely? Ha én megcsinálom a munkámat becsületesen, akkor joggal elvárhatom, hogy más is ugyanezt tegye és ne csak a mi blogunkat olvassa munkaidőben.
Most felhívom az emberek figyelmét, hogyha véletlenül ünnepnapokon akar valaki beülni a Regálba inni egy csokolátát akkor foglaljon asztalt, mert a kultúrálás után azok is oda keveredtek, akiknek a Serbán bár a törzshelyük. Meg is voltak illetődve, hogy nem csak a póker gép világít, úgyhogy a nagyocska helyett csak egy ásványvizet kértek. Buborékmenteset, mert a másik felfúj ha nincs mellette egy kis borocska. Szerintem ott hétfőn este ennyi embert még nem láttak. De ahogy ismerem a fajtájukat sem fogyasztás, sem borravaló nem volt. Csak osztották a semmit egy jó pohár biborcenj mellett.
Most meg megyek és megbeszélem a cservölgy területrendezési terveit a 2020-as évre. Mert ha tetszik, ha nem az kicsiny városunk legdinamikusabban fejlődő része.
Éppen a városba sétáltam amikor felfigyeltem két ember párbeszédére,amiben fontos információkat tudtam meg,az idei nemzeti ünnep szerepről,amit egy évben sem akarok kihagyni, mert ahányszor részt vettem egy ilyen előadáson soha nem bántam meg. Meg kell valljam, hogy az idei előadás a legjobb volt. Nagyon tetszett, ahogy az elő volt adva,látszott mennyi munka van benne. Nem meglepő, hogy jó előadásnak lehettünk a szemtanúi, hisz két olyan személy készítette fel őket a szerepre, akik jó pár éve foglalkoznak velük, és nem eredménytelenül. Már
az meglepő volt, hogy az előadótermet fűtötték, ilyen jelenséggel eddig nem nagyon lehetett találkozni. Szóval adott volt minden egy jó előadáshoz. Akik énekeltek, azokon is látszott, hogy nem először ragadnak mikrofont, és meg kell hogy mondjam, nagyon jó hangjuk is van. Aki nem jött el az előadásra az nagyon bánhatja, mert nagy volt az előadás, és máskülönben is inkább elmegy az ember egy ilyen előadásra mint nézze otthon a táráf tévét vagy éppenséggel valamelyik szappanoperát, amelyik mind egy lére mennek.Na de én nem tudok senkit sem
kényszeríteni semmire, tehát mindenki azt csinál, és úgy, ahogy jónak látja. Már annyira jól éreztem magam annyi magyar között, meg annyira jó volt látni sok sok magyar színeket, és szavalást, de az egészet az rontotta el, hogy mikor kiléptem a mozi ajtaján egyből megpillantottam a policiá rutierás autót. Hát ne tudjátok meg, mekkora rosszul éreztem magam, egy igazi magyar álom foszlott szét. Jobban örültem volna ha rendőrség felirat virít a meseautón, de hát ez van, ezt nem kell szeretni. Visszatérve a mi dolgunkra, persze aki részt vett ezen az ünnepségen, jogosan kérdezheti, hogy zsaruk meg hasonlók miért nem vesznek részt ilyen előadásokon, hát kérem szépen, én megsúgom a helyes választ. Azért nem vesznek részt mert mindegyik román és különben is mit keressenek egy ilyen helyen ahol nem isznak és esznek ingyen. Bocsánat ha ezekkel a sorokkal megsértek valakit, de az a szándékom, hogy leírjam, hogy működnek itt a dolgok. Lassan befejezem mondanivalóm, és a tasnádi plafonálók nevében megköszönjük mindazoknak akik hozzájárultak ennek a szerepnek a kivitelezésében, a teletiniknek, és annak a két személynek akik őket felkészítették.
Nem tudom vagytok vele,de én állandóan azt hallom,hogy mindenki sír,hogy ebbe a városba semmi lehetőség nincs,és hogy innen el kell húzni de minél hamarabb.Nem elég,hogy tényleg siralmas a helyzet,de vannak befolyásoló tényezők amelyek még jobban a sárba tiporják városunkat.Itt az egyik cikk amin még anno megakadt a szemem.Nem akarom blamálni azokat az újságírókat akik a cikket szerkesztették,de miért nem kezdik azzal a cikket,hogy fergeteges koncert volt tasnádon,ahol a Zanzibár lépett fel?Ők inkább azzal jönnek,hogy kánikula volt,így nem panaszkodhattak a sörárusok.Hát igen ilyen jelenség,hogy hőség van és,hogy sört fogyasztanak az csak egy évben egyszer fordul elő,na nem semmi.Na de mennyünk tovább mert nem akarom én az újságírókat lejáratni.Bizonyára tudjátok ti is,hogy a megyénk nagyon el van ismerve a csodálatos utak miatt,amelyek hát be kell valljam,hogy néha tetszetős a dolog mert nincs az az unalmas feelingje egy utcának sem,mind különbözik,nem egyformák a kátyúk.Ezek után nem csoda,hogy Tasnád bejáratánál,meg egyes utca elején megjelennek a korlátozási sebességre utaló táblák.De ez szerintem logikus,sokkal könnyebb beszerezni egy olyan 30-as szégyentáblát mint megjavítani az utat.Mondom még egyszer,nem akarok senkit de senkit megsérteni ezekkel a sorokkal,csak az igazat próbálom felvázolni nektek.Ebbe a városba olyan kulturált emberek laknak,hogy eldobom az agyam.Nem tudom hol láttatok ti ilyesmit,ennyi intelligencia,micsoda elegancia egy ilyen két lóerős szekéren.Szerintem sokan észrevettétek,nem lehet nem észrevenni,hogy milyen business megy itt tasnádon nagyon,az nem más mint a cirokseprűvel való visszaélés.Na lassan befejezem,mert elmegy a McDaniels limuzinom,és akkor gyalog megyek vadászni kegyébe.Ha tetszett a sztori akkor várd meg a folytatást,ami a hét elejére várható.Addig is Váldánó kellemes hétvégét kíván nektek.
Mikor elkezdtük az egész blogírást,nem is gondoltunk,hogy világszerte lesz olvasóink.Az volt a mi célunk,hogy minden tasnádit,és volt tasnádit összehozzunk akik már elhagyták ezt a várost,a jobb jövőért.Tehát azt akartuk,hogy minden más országba élő személy aki itt született,olvasván a sztorikat,kicsit itthon érezze magát, és betekintést nyerjen a tasnádi tevékenységek kivitelezésében.Kaptunk szép visszajelzéseket még Iránból is.Ezek után merem azt állítani,hogy elértük a célunkat, és reméljük,ezek után is rendszeresen fognak minket olvasni,mert az erőt ad nekünk a többi cikk írásához.Ha így folytatjuk,akkor mi leszünk jövőre a margarinos doboz fedelén,nem pedig Stefán Bönikö Zsunior CD.És a mi cédénk fagyálló lesz,mert milyen az, hogy vesz egy kis öreg ember margarint amelyiken a stefánunk van és majd beteszi a hűtőbe,akkor egyből lefagynak annak az énekes madárnak a hangszálai.Na de térjünk vissza a mi dolgunkra,szóval jólesik nekünk az,hogy ilyen szép számban olvasnak minket. Arra kérlek benneteket,önöket,hogy írják meg ,hogy miről szeretnének inkább olvasni, próbálunk mi sorra venni minden egyes dolgot,de ha van valami jó ötletük akkor írják meg nekünk.Kapcsolatot felvehetik velünk a facebook közösségi portálon,és itt a http://plafonalas.blogspot.com/ ahol olvashatják a friss sztorikat ami sohasem fogy el. Nyugodtan hagyhatnak megjegyzéseket mert már nem kell semmiféle regisztráció hozzá.
u.i.Váldánó,Odyn és Kutyezötorul köszöni nektek a sok nézettségért.Üdv
Ahogyan megígértem folytatni fogom a licisekről szóló szónoklatom anélkül, hogy ezzel valakit megsértsek. Szóval nem kell bánkódj, hogy itt maradtál matek-infó szakon, mert elég nagy mennyiségben fogod gyakorolni a turizmus fogalmát (suli idő alatt gyakran látogatni fogod a macskahegyet meg a halas tavat). Majd idővel felgyülemlik a hiányzás, amik orvosolására vetemedsz. Ekkor fordul meg az agyadban, hogy le kellene gurulni egészen a virágüzlet után, ahol egy kedves doktor vár téged, nevet nem publikálok, ő szívesen ad neked igazolást. Elég ha felébredsz áprilisban, hogy kellene igazolást szerezz januárra amikor 3 napot valahogy nélkülözted a sulit. Na de most kitérek egy pár sor erejéig azokra az emberkékre akik más utat választottak, de csak tasnádon. Ezek nem mások mint a profisok. Na tátikám ezek még annyit sem kínylódnak a tanulásban mint a licisek. Nincs is ebben semmi rossz, ha legalább megtanítanák őket arra a szakra amire beiratkoztak. Itt gondolok arra, hogy sokan autószerelői profilon vannak de nem tudják 3 év után még azt sem, hogy hova kell az olajat tölteni az autóba(megtörtént eset). Azok akik az asztalos szakmát választották azok nem fogtak fát még a kezükbe csak mikor meghozta a jó öreg ARO a fát a blokk elé amit le kell pakolni és felvágni aztán behordani a pincébe. De ezekért a tényekért nem a diákok a hibásak hanem a mesterek. Ott van pl Puskás aki mindig befogja a tanitványait még tűzgyújtóst is vágni. Még mielőtt felmerülne bennetek a kérdés, választ adok: Puskást semmi összefüggésben nem lehet hozni a mi páncsónkkal, a mi nagy Puskás Ferencünkkel. Na jó a Puskás dinasztiáról ennyi bőven elég. Egyszer pont a suli mellett mentem, lefele a festyeu köpködőnél, mikor két haver ott veszekszik a suli előtt:bööö dutye si ádumj nyistye cigörj gye la festyeuu. Erre a másik felháborodva válaszol: dutye tu, kö jeu űl kunoszk pe bármánu, je vecsin ku bunikömjáááá. Ez persze csak az egyik értelmes beszélgetés a sok közül, de ha ráértek akkor olvassátok el Váldáno által pingált tasnádi diákok 3adik részét ami hamarosan fent lesz.
Ma reggel épp a szokásos kávémat iszogattam a narcsiszában, amikor fél füllel meghallottam, hogy a szarvadi mafia dél-koreai hekkereket akar felbérelni kilétünk kiderítése céljából. Hová jutott a világ? 1. Ki hitte volna, hogy szarvadon is lesz mafia? 2. Ki hitte volna, hogy ismerik a blogot? Ugye-ugye kezd érdekessé válni a helyzet? Szóval miután felköhögtem a félrenyelt kávémat, úgy döntöttem megírom ezt a posztot. Amúgy hiába akartok elkapni minket, mi kínaiakkal dolgozunk. Azok meg képesek meghalni a gép előtt ahhoz, hogy a need for speedben még egy pályát teljesítsenek. Tehát haladjunk szép sorjában a mítoszokkal. Leszámolok mindegyikkel. Azzal is ami még meg sem fogant a kis buksitokban a barátok közt szünetében. Kiskasza Balázs nem áll kapcsolatban a bloggal. Nincsenek udemerista barátaink sem. A teleházban pedig utoljára akkor voltunk, amikor még a windózos aknakereső rekord menőnek számított a csajoknál. Illetve a csajok egy részénél, mert a jó csajok abban az időben sem azoknak engedték meg, hogy melléjük üljenek akik tudták mi az a google. Mostanában sem nagyon az számít a tasnádi zsengéseknek, hogy melyik torrent oldalon vagy benn hanem, hogy a dácsiádon azt írja, hogy 1310 és nem 1300.
Azon már nemcsak a lég tud beömleni, hanem egy egész tehéncsorda. Like.
Szóval visszatérve a dologra Véron bácsi egy garast nem adott nekünk az idei útépítési költségvetésből (azt továbbra is olyan biztos helyre juttatja ahol az útépítő cégek nem férnek hozzá, mert a sós utca vetekedhet egy meteoreső utáni nyári éjszakával) hiába is próbáljátok a nyakunkba varrni. Egy banit nem kaptunk a népszórakoztatási alapból, akármennyire is szeretnénk bázáttá tenni az öreget. Esetleg majd Tasnád napján fellépünk és akkor élőben gépeljük a sok hülyeséget, de ez sem valószínű, mert közben sem folklór műsort sem valamilyen divatos playbacket nem tudunk tátogni énekelni . De még Tasnád himnuszából is csak annyit tudunk, hogy: hej tasnád. A román himnuszból is csak az első sort…
Ugye, hogy megdobogtatja kicsiny szíved?
Politikai pártokkal nem állunk kapcsolatban. Habár Vadim Tudor felajánlotta, hogy ha románul nyomjuk akkor kapunk pénzt zsákszámra, de mivel nem tudtuk lefordítani a bulánt magyarról románra inkább hagytuk a francba a villát a macskahegyen. Ilyen áron nem akarok a tasnádi rózsadombon lakni. Amúgyis mennyi adót kellett volna arra a házra fizetni? Minden zsebpénzünk arra ment volna el és ihattuk volna a klóros csapvizet, aztán az lesz a vége, hogy a diva csődbe megy ha a törzsvendégek nem sört vesznek hanem házadót fizetnek. Következő összeesküvés elmélet: a mozi vetítővászna mögött van a bázisunk. Ide járunk minden éjszaka új posztokat gyártani és fekete mágia rituálékkal növeljük a blog népszerűségét teliholdkor. Sajnálom, hogy össze kell törnöm törékeny lelketeket de ez sem igaz. A moziban utoljára akkor voltunk amikor még filmek mentek benne és köpködhettük a magot az előttünk ülőre. Mióta a pionír ház tart folklór előadást benne feléje sem néztünk (persze jogos a kérdés, hogy mire a kultúrház ha van egy kultúrmozink?). Teliholdkor pedig vagy a dívában vagyunk vagy (jobb esetben) otthon alszunk. Tehát az elmélet megbukott. Direkt nektek találtunk ki új neveket is. Valdano nem való világ villa lakó, Odyn pedig annyira hajaz a vikingekhez, mint Michael Jordan Jackie Chanhez. Hiába akarjátok felvenni messengerre, emesenre, skájpra nem minket találtok a vonal túlsó végén. Szóval ha valaki ilyen névvel vesz fel titeket messengerre és stripteasere kér titeket a webcamera előtt akkor azok nem mi vagyunk. De ha teljesítenéd a kérést dobj egy galambpostát ;). Itt van a kedvencem: láttatok minket sportolni. Ne vicceljetek. Nekünk álmunkban lett kockás a hasunk. Igaz inkább rombusz, mint négyzet. De mit csináljunk ha a mi lepedőnk csak ilyen mintát hagy? Erről igazán nem tehetünk. Egyelőre ennyi, aztán ha láttok valakit Terinél akkor jusson eszetekbe, hogy az akár én is lehetnék és köszönjetek jó hangosan.
ui. mostmár az hagy kommentet aki akar, nem kell hozzá google account. Meséljétek el szívetek vágyát, mondjátok meg mit akartok, miről akartok olvasni. Várjuk a visszajelzéseket. ui2. a DEX folyamatosan bővül ;)
Üdvözöllek benneteket,a tasnádi plafonálás olvasóit.A következő sztoriban a tasnádi diákokról lesz szó,ahogyan ezt tükrözi is a cím.Először is kezdjük az ún pirostéglás épülettel,ami a 7-ikes és 8-adikos diákoknak ad helyet a tanulásra.Ezekről a diákokról tudni kell,hogy ezek az emberkék valami fenomenális tudásnak vannak a birtokában,amit azért elég egyszerűen nagyon jól álcázni tudják.Sétáljatok el ha van időtök a pirostéglás épületnél,és megdöbbenő arccal tapasztaljátok,hogy a zsengéseken akik kijönnek szünetre a nagy tanulás után,kevesebb öltözék van mint tarzanon volt anno.
Persze ennek az az oka,hogy nem szeretik a meleget.Ez mind szép és jó de mi van akkor,ha ezt januárba látod mikor azért a hőmérséklet nem karcolja a 30 fokot.Na de térjünk a lényegre.Hányszor hallottad a tanártól,hogy :''Tanulj mert így nem jutsz be a licibe''.Na kérem szépen ez azért eléggé nagy hülyeség,mert ha kicsikét logikusan nézzük a dolgokat és normálisan értelmezzük,akkor rájövünk arra,hogy ha átvészeled a 7ediket és a 8adikat akkor simán licibe vagy,és megsúgom neked milyen profilba kerülsz.Tuti,hogy téged a matematika-informatika szakra fognak sorolni,és nem azért mert egy nagy géniusz vagy,csupán csak,mert ez az egyetlen magyar tagozaton működő profil.Egy esélyed van,hogy elkerüld a Grup Scolar Industrial Tasnad sulit,a megoldás meg az,hogy elmész szatmárnémetibe vagy nagykárolyba a továbbtanulás céljából.Van ismerősöm aki azért eléggé korán kell,mert ingázik károlyba,inteligenciaszerzés végett.
Nehezebb azoknak akik a másik utat választották,de legalább olyan szakra járnak amit szeretnek.Visszatérve ezekre a Tasnádi géniuszokra,amikor hosszú küzdelem után bejutnak a paradicsom kapujába,ami nem más mint a líceum,egyből megnő az egójuk mert azért az nem semmi,hogy bejutottak matek-infó profilra ami nem egy kis dolog ezt szögezzük le.Az egészben a legjobb mikor meglátogatják a diákokat valami rokonok,és kérdik,hogy milyen profilt választottál akkor egyből nem azt a választ adod ,hogy matek-infón vagyok mert ez az egyetlen lehetőség,hanem:''bekerültem a licibe matek szakra'',de ezt a mondatot olyan hangsúllyal jelented ki,hogy olyat csak akkor hallanak mikor valaki olimpiai éremmel tér haza a családhoz.Persze a messziről jött rokonok nem tudják,hogy az egész környéken ez az egyetlen lici.Most ,hogy bejutottál a licibe,szüneteid már nem a palacsintásnál vagy a fenti wintisnél töltöd,hanem a kisboltba,ahol lehetőség van arra,hogy a táskád is ott hagyd egy kis kiruccanás érdekében.Persze táskát csak az hagyhat ott akinek van,mert én például egy mappával jártam a licibe,aminek az volt a neve ,hogy ''lecsó''.Abban a mappában megtalálhattál minden tantárgy fontosabb dolgait,leckéit,receptjeit,rajzokat,mindent.Annyira fura az egész,mert aki matek szakon van,annak általában abból van a legkisebb jegye,de ez még ne törjön le titeket mert van rá még esély,hogy 4 év múlva a Harvardon csillogtasd tasnádon szerzett tudásod.A lici területén a kézilabda pályán esélyed lesz arra ami csak a börtönbe történik a rabok között.Ez nem más mint a csere,amikor odajön hozzád egy második osztályba dekkoló diák és mondja neked:''adsz egy száll cigit a túró rudiért??És ez honnan van nekik,hát a drága Nösztássze adta nekik, a guvern jóvoltából.Ezt a filozófiát bevallom,hogy nem értettem soha,mégpedig azért mert a diákok nyolcadikig kapnak tejet,sajtot,rudit,almát meg ilyeneket,de a licisek már nem,szóval aki délig ül a suliba az egyen,aki délutánig az ne egyen csak amit otthonról visz.Ha tetszett az eddigi szövegem,akkor olvassátok a tasnádi diákok második részét ami a hét közepére várható váldánótol.Na legyetek jók,és ne feledjétek Váldánó vár titeket.
Most láttam sztátuszban, hogy le van fújva a bográcsozás és ez eszembe juttatott egy olyan témát amiről nem lenne hülyeség írni: a programszervezésről. Ahhoz képest, hogy Tasnádon senki nem csinál semmit az esti valóvilág nézést leszámítva sosem lehet tervezni két napnál tovább. Sőt van, hogy csak a spontán tervek jönnek össze. Szóval reggel lemész kenyérért a wintisbe, a 100 méteres úton találkozol három ismerőssel és megbeszélitek, hogy egy óra múlva kimentek a birtokra bográcsozni. Ez általában működik. Persze ennek az a hátulütője, hogy nem tud felkészülni a család a hiányodra. Mindenkire ilyenkor jön rá a rendezkedhetnék. Ha blokban laksz, akkor a pincében kell rendet rakni sürgősen, hogy legyen hova tenni a fát ha megérkezik két hónap múlva. Viszont ha házban, akkor le kell seperni az 5 méter járdát a kapuig, mert mit fognak szólni a szomszédok, ha nem? Szóval egész héten nem csináltál semmit, de ilyenkor mindig akad bőven dolog. Nagyanyádnak gyógyszer kell, apád a pincét akarja takarítani anyád pedig a szőnyeget akarja kiporolni, mert már egy éve nem volt rendesen kiverve (ne gondolj rosszra, a szőnyegről beszélek ;) ). Miután ezt a temérdek munkát hihetetlen szervezőképességeddel elintézed – apádat elküldöd gyógyszerért, anyádat pedig meggyőzöd, hogyha húsvét után két héttel akarja a szőnyeget kiporolni az nem tesz jót a társadalmi státuszának, mert még a szomszédok rájönnek, hogy a húsvéti nagytakarítást ellébecolta. Szóval végre odajutsz, hogy nincs semmi programod és elmehetsz bográcsozni a barátokkal – meg azzal a debizson borral, amit sutyiban lehúztál a hordóbúl.
Mivel most nem a bográcsozás a téma, folytatom a nem spontán szerveződéssel tehát a hosszú távú tervezéssel. Ez Tasnádon lehetetlen.
Május elseje Tasnádtól egy kicsit távolabb, mondjuk Afrikában
Hiába kezded eltervezni a május 1-et már januárban. Hiába állapodsz meg a többiekkel, hogy idén elmentek valami fasza helyre és nem a heresztesen hempergőzől a patakban, nem fog összejönni. Januárban kinn ültök a blok előtt és felidézitek a múlt május elsejét amikor Májköl bement fáért az erdőbe egy debizson borral és két óra múlva visszajött bor és fa nélkül, de szerencsére egyben. Úgyhogy nem kellett utánaküldeni a medicopter-117-et, ami azért volt jó, mert mire rájösztök, hogy a medicopter -117 flakesz sörrel ment menteni már elfogy a bevethető ember és nincs kit utánuk küldeni. Tehát vissza a témához. Januárban már elkezded pedzegetni a többieknek, hogy idén csapassatok egyet szekeresen. Mindenki benne van és mindenki lelkesen bólogat, hogy nagy bulit csaptok. Februárban ugyanez a helyzet. Röhögtök a tavalyi malőrökön és fogadkoztok, hogy idén nem mentek a heresztesre, hanem az orbói erdőbe Béluskáékkal, mert ők a tavaly is ott voltak és nagyon fasza volt. Márciusban is ez a helyzet, április elején is. Aztán két nappal a kirándulás előtt megszavazzátok, hogy csak fasza volt a tavaly a heresztesen és nem szabad a járt utat a járatlanért. Úgyhogy három és fél hónapi kemény tervezés füstbe ment. De legalább lett belőle valami. A tasnádi non plus ultra amikor szeptemberben felébredsz, hogy nem voltál sehol a nyáron. Ezzel így vannak a többiek is, úgyhogy elkezdtek fogadkozni, hogy na majd a következő nyáron nem csak a strandig jutunk el, hanem legalább egy hétre elmegyünk sátorozni livádára a tóhoz. A menetrend hasonló, mint május elsején. Nyárig azon forog az agyad, hogy hova kellene elmenni lazítani. Aztán amikor kikapod a vakációt baszol bele az egészbe és lemész a strandra.
Azért ilyenkor örülök, hogy Tasnádon strandolok
Nyár közepén felébredsz, hogy hoppá mit is akartunk mi nyáron csinálni? Elkezded felhívni a spanokat, egyik elment szakácsiba nyúlgondozónak, a másik meg a vidéki birtokon pihen (értsd: a csahoji szőlőt kapálja a nagyanyjának). Persze ez mit sem változtat azon, hogy hétvégén együtt rázzátok a lady gagára a divában.